Első olvasmányélményem - Polónyi Tamás

Az iskola hivatalos honlapja már beszámolt a kerületi Olvasni jó! levelezős vetélkedő vajkos eredményeiről. Ezekben a napokban a blogon közzé tesszük a versenyzők pályázati anyagként leadott könyvajánlásait. Ezúttal Polónyi Tamás (4.a) levél formájában írott kedvcsinálóját olvashatják.

Kedves Zoli!

     Azért írok, mert szeretnék neked ajánlani egy könyvet. Tavasszal az osztályommal a Bálint Ágnes Emlékházba mentünk. Az írónő könyvei közül a Frakk és a foci című könyvet választottam. Rögtön megragadta a figyelmemet, mert szeretem a kutyákat és a focit. Sajnos akkor nem volt rá pénzem. Még azon a héten elmentünk a szüleimmel is, és megvettük.Már visszafelé az autóban elkezdtem olvasni.

     Nagyon tetszett, hogy Frakk és a macskák mindig egymást ugratják. A két macskával nem lehet focizni, mert túlságosan lusták. Frakk új játszótársával, Lajcsikával, a szomszéd kisfiúval rengeteg galibába kerül. Képzeld! Kutyaiskolásat játszottak! Frakk volt a kiképző, Lajcsika pedig a kutya. 

      Éppen mászástant játszottak, és akkor támadt Frakknak az az ötlete, hogy a tetőre felrúgott labdát hozza le Lajcsika.

      Lajcsika felmászott a diófára, onnan a tetőre. Ledobta a labdát,  majd Frakk felkiáltott hozzá:

- A Lajcsika nevű kutya most már lemászhat a tetőről!

- De hogyan? - tanakodott Lajcsika.

    S míg azon törte a fejét, hogy térjen vissza a talajra, Frakk fejelgette fel neki a labdát. Már a második labdaváltás után forgott vele a világ. Lukrécia megszánta, és segített neki lekászálódni a tetőről. Lajcsika megfogadta, soha többé nem mászik fel oda.

     Ebből a könyvből ez egy kis részlet volt, de remélem, kedvet kaptál az olvasásához, hisz te is szereted a focit!

     Te is olvastál mostanában valami érdekeset?

     Várom válaszodat! Remélem, hamarosan találkozunk, és könyvet cserélünk!

Budapest, 2011. november 13.                                                       Üdvözlettel: Tomi