Az 1927-ben épült és átadott intézmény élére előbb Ferenczy Sándort nevezték ki, aki egyúttal ellátta volna a Rendessy-telepen működő társintézmény - a későbbi Piros -, valamint két óvoda vezetői teendőit is. A besorolás szerint ez volt a 2. számú iskolakörzet Lőrincen. Ezt a döntést szeptemberre megváltoztatták: Erzsébettelepen és Szemerén is Kuhár Ernő lett az igazgató.
Kuhár Ernő 1909 és 1913 között Muracsányban dolgozott. 1913-ban lett a szemeretelepi elemi iskola tanítója, és az év szeptemberétől otthona is a kerületben volt. Megbecsültségére, elkötelezettségére jellemző, hogy 1937-ben - Horthy Miklós kormányzó hozzájárulásával - III. Borisz király is kitüntette a bolgár Polgári Érdemrend tiszti keresztjével. Az elismerést a budapesti bolgár elemi iskolában végzett kiemelkedő munkájával érdemelte ki. (Az első világháború után számos bolgár-kertész bérelt szántóföldet a Rendessy-telepen. Kuhár Ernő e családok gyermekei részére szervezett magyar nyelvet tanító osztályt azzal a céllal, hogy a fiatalok beilleszkedését, későbbi tanulmányait elősegítse. Később kapcsolatba lépett a Budapesti Bolgár Követséggel és megszervezte a Budapesti Bolgár Iskolát.)
|
Kuhár Ernő |
1927-ben nevezték ki - korabeli meghatározás szerint - a pestszentlőrinci elemi iskolák elemi igazgatójává. A Kond utcai új intézményben az első tanítási nap 1927. szeptember 10-én volt. A három tanteremre 153 tanuló jutott. Beiratkozási díj is volt: 1928-ban 2 pengőt kellett fizetni az állam elemi iskoláiban.
Kuhár Ernő 1935-től 1944-ig a Gulnert vezette, majd a Tanfelügyelőségen tevékenykedett. Az oktatásügy mellett igen aktív civil életet élt. Vezetői feladatokat látott el az Ipartestületben, a Vöröskeresztben és a sport területén is. Öt gyermeket nevelt, valamennyien felsőfokú végzettséget szereztek.
Kuhár Ernő 1945 januárjában hunyt el. 2009-ben Pestszentlőrinc - Pestszentimre oktatástörténetében játszott szerepéért posztumusz díszpolgári címmel tüntették ki.