1957. április 28-án, a franciaországi Aix-les Bois-ban alakult meg a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO). A szövetség döntése alapján minden év április utolsó vasárnapján ünnepeljük a Testvérvárosok világnapját.
Budapest XVIII. kerületének hét testvérvárosa van: az erdélyi Tusnádfürdő, valamint Dabrowa Tarnowska (Lengyelország), Nin (Horvátország), Artasat (Örményország), Neszebár (Bulgária), Roding (Németország), San Nicola la Strada (Olaszország).
Április 11-ét a szépírói pályázat eredményeivel ünnepeltük itt a blogon. Emiatt nem került fel az a fotó, amit Ledő Attila tanár úr készített az ajánló polcról. (Köszönet érte!) A mulasztást most pótoljuk. A felvételen nem látszik a teljes kínálat, de higgyétek el, alul is verskötetek voltak.
Két kategóriában (3-4., 5-6. osztály) összesen tizennyolcan jelentkeztek a könyvtár által meghirdetett iskolai (házi) szépírói pályázatra. Ha a szerzőket nem is, a beérkezett művek egy részét már megismerhették az érdeklődők, miután néhány szöveg helyet kapott a költészet napjára készült aulai installációban.
Ma azonban, végre feloldva a jeligéket, a díjazottak névsorát és a zsűrizésre felkért szakemberek véleményét is közöljük.
I. Tudnivalók
Az iskolai versenyek értékelését általában házon belül oldjuk meg, ezúttal azonban kivételt tettünk. Két professzionális irodalmárt kértünk fel bírálónak - mindketten habozás nélkül igent mondtak.
Ők ketten a pályaműveket egymástól függetlenül bírálták el, és a kétféle - bár esetenként egyező - eredményt végül mi sem fésültük össze. Így aztán lesz, akit kétszer jutalmazunk.
A szikár rangsorok mellé egypár baráti sort
is kaptunk mindkét közreműködőtől. Az alábbiakban ezekből is idézünk.
A díjazottak, természetesen, jutalomban részesülnek, és a beküldött munkák javát közzé tesszük. Köszönjük minden kedves pályázó munkáját!
II. Holle apó listája
A fenti mosolygó tengerész Belinszki Zoltán író, szerkesztő, aki felnőtteknek szóló humoros könyvek, legújabban pedig a Holle anyó című családi musical társszerzőjeként vált ismertté.
A darabról többet tudhat meg, aki IDE kattint, és az is, aki megnézi az következő részletet:
Belinszki Zoltán díjazottai és rövid indoklása:
1. Romhányi Eszter (3.a; "Nózi"): A vándorló fiú; Háziállataim
1. Csörgei Viktória (5.b; "oroszlánkisasszony"): Az okos szegénylegény
2. Puska Klára (6.b; "Karminca gróf"): Karminca gróf
3. Horváth Dániel Csaba (3.b; "Kukac Bálint"): Hogyan lettek kis Dilofónak testvérei?; A T-Rex órája; Tekintetes első vadászata
3. Balogh Szilárd (5.b; "villám"): Vers eszperentéül; A szegénylegény és a királylány
3. Nagy Panna Laura (5.b; "zöld-fehér ló"): Szörnyű napom volt; A bátor legény
"A boszis mesét [A vándorló fiú] azért tettem az első helyre, mert derűs kis történet és eredeti. Csészeváros jól megírt kis krimi, ami ebben a korban szerintem mindenképp méltánylandó (különösen, hogy a mit sem sejtő nénit hősünk nem engedi rabságba vetni). A harmadiknak ajánlott Kukac Bálintnál is tetszik a testvérsztori meg a Tekintetes, de sajna a vekkeres történet nem annyira. (Még Égi jel-en vívódtam, mert a De szeretnék és a Nézz rám kellemes, de sajna a többi miatt nálam most mégis helyezetlen maradt.)
A nagyobbaknál oroszlánkisasszony egy profi mesét küldött, ami nálam kimagaslik a mezőnyből. A második helynél hezitáltam, de Karminca annyira édesen mutatta be magát egy cica szemével (lecke brrrr), hogy nem tudtam ellenállni. A harmadik helyen viszont villám és zöld-fehér ló között nem tennék különbséget, s nem csupán a Fradi-szívem miatt. Villámnál a vers fogott meg inkább, Lónál pedig a mese.
Még egyszer köszönöm a lehetőséget! Gratulálok mindenkinek, aki ír!"
III. Babits Műhely véleménye
Papp Zoltán János középiskolai tanár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a József Attila Társaság tagja. Munkái Irodalomtörténészként főként Babits Mihály és felesége, Török Sophie munkásságával foglalkozik.
Papp Zoltán János díjazottai és értékelése:
1. Romhányi Eszter (3.a; "Nózi"): A vándorló fiú
2. Nagy Panna Laura (5.b; "zöld-fehér ló"): A bátor legény
2. Nagy Ádám (5.b; "teknős"): Mese csodás erdőben
3. Molnár Zsófia (4.b; "égi jelek"): Hajnali virágok, De szeretnék...
"Általánosságban dicsérendő, hogy ennyi pályamunka született. Gratulálok minden kedves indulónak!
[...]A minőséget próbáltam kategóriánként is megítélni: az egyénibb mesék, a jobb versek kaptak díjat; míg a sematikusabb megoldásoktól elszakadni nem tudó [...] anekdoták nem kaptak érmes minősítést.
Nózi könnyed és lírai mesét írt, szépen fölépített cselekményvázzal, igényes mondatfűzéssel.
Zöld fehér ló meséje egyéni, ügyesen szerkesztett, próbál elszakadni a mesétől megszokott fordulatoktól; teknős szonettszerű, rímelő verse sajátos világba repít, andalít.
Égi jelek verscsokrából az első kettőt emelném ki, naivsága, egyszerűsége ellenére megkapóan lírai.
Bubu meséje már-már eltúlzottan egyéni, képzeletgazdagsága ugyanakkor mindenképpen dicsérendő, sőt, díjazandó. Villám eszperente verse nagyon ügyes, virtuóz. Lucifer-Jupiter versei pedig versszerűek, jó ritmussal, refrénnel, noha témájuk nem éppen lírai..."
